Újra képeslapok között – augusztusi pótlás

 Sziasztok!

Bár még nincs vége a hónapnak, úgy éreztem, ideje jelentkeznem. Lassan egy hónapja nem írtam semmit, ami egyrészt a lustaságomnak köszönhető, másrészt a kánikulának, mert akkoriban semmihez sem volt kedvem.

Aztán voltam Lengyelországban, és amikor az idő is kezdett helyrerázódni, és a kedvem is megjött, sajnos megtörtént a lengyel buszbaleset. Én, mint a Miskolci Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a megyei kórházban segítettem folyamatosan: hol tolmácsolásban, hol a szállás, az étkezés vagy éppen a tisztálkodószerek beszerzésében.

Kimerítő és lelkileg megterhelő volt – és még mindig az, hiszen nem minden beteget engedtek még haza Lengyelországba.

 

Ezért is esik most jól egy kicsit a képeslapokkal foglalkozni. ❤️

Augusztus 5. – Svájc és Japán

Hedvig megérkezett

Természetesen ez csak vicc, de Gabi Svájcból egy szépséges hóbagollyal lepett meg. Megtudtam, hogy Gabinak is van cicája és szereti a természetet.

 

 

Hokkaido

Taiyo japánból küldött egy lapot a Hokkaidóban található Blue Pondról. Szépséges, nem igaz? Azért kaptam ezt a lapot, mert épp ott kirándult Taiyo és úgy gondolta örülni fogok neki. Jól gondolta!

 

Augusztus 6. - Kína

Éjszakai látkép

Rocklee Kínából egy igazi retro hangulatú 1999-es képeslapot küldött, méghozzá a Dalian Victory térről, ami természetesen Dalianban található. Nagyon hangulatos a kivilágított tér. Rocklee veterán katona.

 

Augusztus 11. - Lengyelország

 

Újabb baglyok

Ewa Szczecinból (Lengyelország) küldött egy nagyon szép festett baglyos képeslapot. Ewának is van cicája és kutyája és igazán imádja őket. Szinte úgy éreztem ismerem őket, annyira szépeket és érdekeseket írt róluk.

 

 

Augusztus 28. – Amerika és Németország

West Village

Allison, New Yorkból küldött nekem egy rajzolt hangulatos képeslapot a West Village-ről. Allisonnak van egy kutyája Willie, akivel sokat sétálnak a lakóhelyükhöz közeli parkban. Nagyon szerettem mind a képeslapot, mind a hátuljára ragasztott cuki kiskutyás matricákat. Tündériek.

 

Annyira tetszik, hogy nem csak a képeslapot fotózta le, hanem ahogy feladja a postaládát is. Imádom!

Cardzilla

Mielőtt bárki nekiállna megkeresni, merre található ez a város vagy helység, előtte gyorsan tisztáznám, hogy ez egy képeslapküldős oldal, mint a Postcrossing.

Nemrég láttam a Molyon, hogy valaki feltette, milyen jó a rendszere, és mennyire szeretnek itt is képeslapokat küldeni. Gondoltam, beregisztrálok, és én is kipróbálom.

Már ott megnyert magának, hogy amikor címet kérek, három alternatívát kapok, és én választhatom ki, hogy kinek szeretnék küldeni. Így például, ha kifogytam bizonyos bélyegekből – mint most az Európán belüliből –, akkor simán választhatok olyan címet, ahová tudok küldeni.

És persze meg tudom nézni az adatlapokat is, hogy ki szimpatikus nekem.

A másik, ami tetszik nekem, az a Direct Swap rendszere: nem kell kuncsorogva írni és várni, hogy mit kap az ember – néha bizony jó nagy csalódás a vége –, hanem mindenki feltölti a kínálatát, és abból lehet válogatni.

Tök jó rendszer szerintem. Felváltva fogom használni a két rendszert, mert mindkettőnél vannak pozitívumok és negatívumok.

És ma, tadaaaaam, meg is érkezett az első Cardzillás lapom! 🎉

Annett küldött nekem Németországból egy szépséges Hiromi Matsuo képeslapot, ami a Mitsubeni című könyvéből származik.

Nagyon szép, nagyon sajnálom, hogy magyarul nem jelent meg, mert szívesen megvenném.

 

 

Képeslapeső a világ minden tájáról

Sziasztok!

Úgy tűnik, a múltkori panaszkodásom meghozta a hatását, mert ezen a héten valóságos képeslapeső zúdult rám. Na jó, ez azért túlzás, de hat gyönyörű lapot sikerült kapnom. Remélem, ez a tendencia kitart, és milyen jó lenne, ha az én küldeményeim is olyan gyorsan célba érnének, mint ahogy én megkapok néhány képeslapot. Hihetetlen, mekkora különbségek vannak a postai kézbesítésben!

Július 28. – Svájc és Svédország

Felszállott a páva…

Waldy Svájcból küldte nekem ezt a csodás pávás képeslapot. Imádtam az egészet, pedig én nem vagyok oda az aranyozott, cicomázott dolgokért, de ez a pávás lap fantasztikus. Nem mellesleg, az első lapom Svájcból.

Megérkeztek Muminék

Annalee egyenesen Svédországból röptette el hozzám Mumin és Bájocska kettősét, hogy feldobják a napomat. A mai napig nagyon szeretem a Mumin sorozatot és nagyon megörültem a lapnak. Kedvem is támadt újranézni néhány kalandjukat. J

Július 29. Németország és Hongkong

Farkas Bajorországból

Sabrina Dél-Németországból, Bajorországból küldte nekem ezt a farkasos szelfit. Komoly uraság lehet a fotó alapján, bár mintha egy halvány mosoly azért megbújna az arcán. Imádom.

 A farkasokat különösen szeretem. Gyönyörű állatok, és úgy gondolom, sokat tanulhatnánk tőlük az összetartásról és az egymás iránti gondoskodásról.

Gombócfesztivál Hongkonból

Dory egy rajzolt lapot küldött nekem a Cheung Chau Bun Fesztiválról (Gombóc Fesztivál), amit minden évben megtartanak náluk. Nagyon érdekesen mesélt a fesztivál két fő látványosságáról: a Gombócmászó versenyről és a Piu Sik, vagyis a Lebegő gyermekek felvonulásáról.

A Gombósmászó verseny lényege, hogy 14-15 méteres állványokat beborítanak gombócokkal – hagyományos Ping On Bao, édes gombóc, amire rápecsételik a Ping On (平安) karaktereket, amelyek a békét és biztonságot jelentik –, és a versenyzőknek minél több gombócot kell összegyűjteni. A legfelsők érik a legtöbb pontot.

A Piu Sik felvonuláson a gyerekeket mitológiai alakoknak öltöztetik, majd rejtett tartószerkezetekre állítva vonulnak végig az utcákon, így úgy tűnik, mintha a nézők feje fölött lebegnének.

Bevallom, nagyon megtetszett ez a fesztivál. Egyszer jó lenne élőben is megnézni.

 

Július 31. – Meglepetés Egyiptomból

Kakukktojások

A hét utolsó két lapja igazi kakukktojás, ugyanis nem postán érkeztek. A közvetlen kolléganőm két hetet töltött Egyiptomban és mikor kérdezte, hozzon-e nekem valami vásárfiát, kértem, hogy képeslapot. Nincs még egyiptomi lapom. Azaz, eddig nem volt, ugyanis kettőt is hozott nekem Andi.

Az egyik lapon Nefertiti látható, a másik pedig egy kollázs Egyiptom látnivalóiból. Nagyon megörültem nekik, nem gondoltam volna, hogy komolyan veszi. (Persze karamellbe öntött datolyát is kaptam mellé, de bevallom, a képeslapoknak még jobban örültem.)

 

Új országok, új örömök

Sziasztok!

Fél évnyi újra-Postcrossingozás után megállapíthatom, hogy sokkal lassabban és nehézkesebben megy minden, mint tíz évvel ezelőtt, amikor abbahagytam. Alig érkeznek lapok, az általam küldöttek pedig mintha sorra elvesznének útközben. A direct swapjaim közül eddig mindössze kettő ért célba, a többinek egyszerűen lába kelt.

Ez főleg azért fájdalmas, mert a közvetlen cseréknél mindig különösen igyekszem. Olyan képeslapokat és apróságokat válogatok össze, amelyekről úgy gondolom, hogy örömet okoznak majd a levelezőpartneremnek. Ráadásul igazán kellemetlen érzés, amikor én boldogan bontok ki egy borítékot, örülök minden apróságnak, amit kaptam, közben pedig az én küldeményemnek nyoma sincs. ☹

Na de nézzük, milyen lapok érkeztek hozzám az utóbbi időben!

Június 19. – Ázsia dupláz

Könyves lap Indiából

Ez az első képeslapom Indiából, úgyhogy amikor megláttam, honnan érkezett, nagyon megörültem neki. Binisha küldte Thiruvananthapuramból. (Bevallom, még kiolvasni sem nagyon mertem a város nevét, nemhogy megpróbáljam kimondani.)

Sailor Moon Japánból

Sato Tokushimából küldött nekem egy szép nagy borítékot, amelyben az alábbi csodálatos Sailor Moon – pontosabban Super Sailor Moon – képeslapot, valamint egy gyönyörű, kézzel készített könyvjelzőt találtam.

Telitalálat volt, mert a mai napig nagyon szeretem a Sailor Moon animét, így külön öröm volt kézbe venni ezt a gyönyörű lapot. A levelezésből az is kiderült, hogy Sato nagyon szereti a CLAMP mangáit, ami újabb közös pont, hiszen én is imádom őket.

Június 22. – Szlovénia is megérkezett

Fenyőerdő Szlovéniából

Szlovénia is új ország a gyűjteményemben, eddig még innen sem kaptam képeslapot. Larától érkezett, aki tizenhárom éves. Van két lánytestvére, egy kutyája és négy macskája, emellett nagyon szereti a természetet – ezt pedig a választott képeslap is remekül tükrözi.

Július 6. – Direct swap Ausztráliából

Művészeti képeslap Ausztráliából

Ez a közvetlen csere úgy kezdődött, hogy IJ írt nekem: nagyon megtetszett neki az egyik „Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka” képeslapom, és megkérdezte, maradt-e még belőle, illetve tudnék-e küldeni egyet.

Természetesen nagyon megörültem a kérésnek, és már útnak is indítottam felé a retro békás képeslapot. (Hogy végül megérkezett-e, azt a mai napig nem tudom. Vagy még úton van, vagy IJ egyszerűen elfelejtette jelezni, hogy megkapta.)

Cserébe IJ felajánlotta, hogy küld nekem egy ausztrál őslakos művészeti képeslapot. Örömmel elfogadtam, és végül meg is érkezett ez a különleges darab.

Hogy könnyebb legyen értelmezni, mi látható rajta, idézem, mit írt róla IJ:

„A képeslap, amit kaptál, a Snake Vine (magyarul nagyjából 'kígyókúszónövény') nevű növényt ábrázolja, amelyet az Uluru környékén élő őslakosok fejfájás, gyulladások és valószínűleg kígyómarások kezelésére használtak.”

A képet Judy Napangardi Watson készítette.

Nagyon különleges képeslap, és bevallom, jól jött hozzá a magyarázat, mert első pillantásra nem igazán tudtam eldönteni, mit is látok.

Újra sínen a Postcrossing! – Hosszú csend után igazi képeslap-eső zúdult rám

 Sziasztok! 

Már-már kezdtem komolyan kétségbeesni, hogy a postaládám végleg magányos marad. Április vége óta ugyanis egyetlen árva képeslap sem érkezett hozzám, és őszintén szólva fogalmam sem volt, mi történik. Ráadásul a saját feladott lapjaim is mintha fekete lyukba estek volna: Németországba már ötven napja utazik egy küldeményem, de van olyan ország is, ahová tavaly december óta nem ért oda a feladott lapom. Nem tudom, hogy a Magyar Posta a ludas vagy a nemzetközi logisztika kavarodott meg, de borzasztóan bosszantó tud lenni, és kicsit (valójában nagyon) el tudja venni az ember kedvét az egésztől.

De a Postcrossing-istenek nem hagytak cserben! Az elmúlt egy hétben valóságos csoda történt: öt gyönyörű lap is érkezett hozzám, ráadásul hihetetlen gyorsasággal, mindössze 5-12 napos menetidővel. Úgy látszik, kezdenek visszatérni a dolgok a rendes kerékvágásba. Mutatom is, milyen kincsekkel gazdagodtam!

Június 4. – A német páros

Érdekes módon a lapok kettesével-párban szerettek utazni. Az első két küldeményem Németországból érkezett meg ugyanazon a napon.

• Varázslat Szász-Anhaltból: Franzitól egy igazán különleges és hangulatos lapot kaptam, ami Carleton Grant Incantation (Varázslat) című festményének másolata. A sötét tónusai, a háttérben derengő napfelkelte és a tengerparton álló, varázsolni készülő tündér (vagy angyal?) teljesen magával ragadott. Franzi írta, hogy két hónapja költözött vissza a szülővárosába, amit nagyon élvez, a Postcrossinghoz pedig a nagymamájától kapott kedvet, akinek ez volt a nagy hobbija. Imádom az ilyen családi történeteket!

• Egy csipetnyi Van Gogh Hamburgból: Hanuela egy igazi klasszikussal lepett meg: Vincent van Gogh A szénakazalban című festményét küldte el. Egyszerűen imádom Van Gogh stílusát, úgyhogy telitalálat volt! A lapból az is kiderült, hogy Hanuela imád kertészkedni és rajong a természetért.

Június 8. – New York, New York!

A sorsnak remek humorérzéke van: négy nappal később két újabb lap esett be, mindkettő New Yorkból!

• Harry Potter és az Aranytrió: Annika bár New York-i, a lapot Koreában járva vette. Egy zseniális Harry Potter fanartot küldött a főhőseinkről. Különösen tetszik a stílusa: az arcok elmosódottak, mintha a rajzoló ránk bízta volna, hogyan képzeljük el őket, és csak a jellegzetes hajak, illetve Harry szemüvege alapján lehet egyértelműen felismerni a triót.

• A könyvmolyok paradicsoma: Nate – szintén New Yorkból – egy elképesztően jól kinéző könyvesbolt belső terét ábrázoló lapot küldött. Mivel ő is hatalmas könyvmoly, mint én, így azonnal egy hullámhosszra kerültünk. 

Június 12. – Szerencse-elefántok Thaiföldről

A mai nap koronázta meg az elmúlt időszakot. Thaiföldről, Rattikantól érkezett egy csodás lap, tele jókívánság-elefántokkal - na jó, csak kettővel, de nagyon szépek. A lap legnagyobb különlegessége azonban a bélyeg: bár egy postán nyomtatott címkéről van szó, teljesen névre szóló, és még azon is elefántok szerepelnek, tökéletesen passzolva a képeslap témájához! Nagyon meglepődtem rajta, és hihetetlenül feldobta a kedvemet.

Bízom benne, hogy ez a lendület most már megmarad, és nem kell újra hónapokat várnom a postás füttyére.

Nálatok is vannak mostanában ilyen hatalmas csúszások vagy zökkenőmentesen utaznak a lapjaitok? Melyik volt a kedvencetek a mostani ötösből? Írjátok meg kommentben!

2026. május 8. Direct Swap

 Ezen a héten egyetlen boríték érkezett, méghozzá Magyarországról, Csongrádból. Emese keresett meg a Postcrossingon, hogy lenne-e kedvem vele lapokat cserélni, én pedig szívesen belementem. Lelkesen el is küldtem neki egy jól megtömött borítékot és én is kaptam tőle egyet. 

Az alábbi lapok és matricák voltak benne. Köszönöm, Emese. 

2026. április 24.

 Ma két képeslap várt a postaládában. 

Az elsőt Shireen küldte nekem kanadai Ontarióból. A lap különlegessége, hogy a rajta lévő illusztrációt Shireen egyik barátja készítette, direkt a Postcrossingozáshoz. Imádom! Annyira aranyos. 

A másik lap pedig igazi meglepetés volt. Még a múlt héten érkezett Qunquntól  Kínából egy nagyobb boríték, amiről ITT írtam. A vicces, hogy a most érkezett képeslapot ugyanakkor adta fel, mégis egy hét különbséggel érkezett meg. Kezdek reménykedni, hogy az én kóborló képeslapjaim talán mégis odaérnek előbb-utóbb. 

 

2026. április 18. - A heti kincseim

 A bűvös hármas újra lecsap – viharral, tigrissel és egy cicabusszal

A héten ismét három képeslap érkezett. Komolyan kezdem azt hinni, hogy a hármas szám üldöz – vagy inkább megtalált. :) Nem panaszkodom, mert ez a heti adag most különösen jól sikerült.

Az első lap Hollandiából érkezett Lidewijtől, és rögtön elég drámai jelenetbe csöppentem: viharos tenger, hatalmas hullámok, és éppen egy bajba jutott hajót mentenek. Olyan kép, amit nézve szinte hallani a szél süvítését. A leírásból kiderült, hogy a képeslap a Királyi Holland Mentőintézményhez kapcsolódik, amely 1824 óta működik, önkéntesekkel és kizárólag adományokból. Ez az a pont, ahol az ember egy pillanatra megáll, és csak annyit mond: le a kalappal.

A második lap egészen más világba vitt: Oroszországból, Ignattól érkezett egy gyönyörű, fantasy hangulatú kép. Egy szibériai tigris néz ránk a havas tájból – erő, nyugalom és egy kis misztikum egyszerre. Az a fajta képeslap, amit nem csak megnéz az ember, hanem kicsit el is időzik rajta. (Főleg, ebben az esetben, amikor az ember tudja, hogy a szibériai tigrisek a kihalás szélén állnak. 😥 )

A harmadik lap Lengyelországból jött Wiolától, és azonnal mosolyt csalt az arcomra: egy Totoro képeslap, rajta a híres cicabusszal. Kiderült, hogy Wiola is nagy rajongója a Ghibli filmeknek, szóval ez igazi telitalálat volt. Ráadásul már járt Magyarországon is – mindig jó érzés, amikor egy képeslap mögött ilyen apró kapcsolódási pontok is vannak.

Összességében ez a hét kifejezetten jól sikerült: három teljesen különböző hangulatú lap, és végre egyik sem hagyott bennem kérdőjeleket (igen, még mindig a múlt heti „szemeteszsákos filozófiára” gondolok 😄).

Most már csak az a kérdés: vajon jövő héten is tartja magát a bűvös hármas?

2026. április 12. - Összefoglaló

 Amikor a levél közepe jön meg előbb – képeslapos beszámoló két hétből

Kissé sűrű volt az utóbbi két hetem: munka, egy gyors négynapos olaszországi kiruccanás, megint munka, mindenféle egyebek – és még a választásra is készültem. A képeslapok viszont közben sem álltak le, úgyhogy most egy kisebb összefoglaló következik az elmúlt két hét terméséről.

A legizgalmasabb talán egy Direct Swap volt, amit Qunquntól kaptam Kínából. Már a boríték mérete is gyanúsan nagy volt, de ami benne volt, az még inkább meglepett. 

Egy hosszú, személyes levelet írt magáról és a családjáról, és itt jön a kedvenc részem: elkezdtem olvasni, és az első mondat így szólt: „a fivérem 13 éves”. Kicsit furcsa nyitás, de gondoltam, rendben. Ahogy haladtam tovább, egyre inkább olyan érzésem volt, mintha valami hiányozna a történetből. Aztán megláttam a lap tetején a kis „2”-es számot… na, mondom, szuper, a levél eleje valahol Kínában maradt.

Aztán kezembe vettem a képeslapot – egy gyönyörű kínai épület volt rajta –, megfordítottam, és ott kezdődött: „Szia Mónika…” és a tetején egy nagy „1”. Szóval nem elveszett, csak kreatívan újrarendeződött. 😄

A borítékban ezen kívül kétféle tea (jázmin és zöld), különböző bélyegek, egy érme és két gyönyörű fém könyvjelző is lapult. Már alig várom, hogy válaszolhassak.

Április 7-én egy különleges „tematikus napot” tartott a posta: három képeslap érkezett, mindhárom Németországból.

Astrid Frankfurtból egy Piroska és a farkasos lapot küldött, egy aranyos csigás pecséttel és a felirattal: „…and don’t forget to ROCK’N’ROLL!” – ezt külön imádtam.

Hans-Jörg Dorstent mutatta be egy több képből álló lapon – a városka nagyon hangulatosnak tűnik, simán felkerült a „egyszer megnézni” listámra.

Susanne pedig két elképesztően cuki baglyot küldött – az a fajta lap, amin egyszerűen muszáj mosolyogni.

Április 10-én újabb meglepetések vártak. Fred, az Egyesült Államokból, egy újabb Direct Swap keretében írt nekem. Korábban én küldtem neki egy hivatalos lapot, és kiderült, hogy ő is szeret levelezni – szerencsére. Egész kis csomagot állított össze: több képeslapot (cicásat, őslakos indiánosat, tájképeset), valamint magazinokból kivágott képeket Észak-Dakotáról és Iowáról. Az egyik kézműves lap különösen tetszett, amin Észak-Dakota jelképei szerepeltek – például az állam madara, a nyugati réticsiröge.

És végül… jött egy lap Tajvanról, Queenie-től. Na, ez az a képeslap, amit egyszerűen nem tudok hova tenni. A képen egy fekete szemeteszsák szerepel, miközben a szöveg az igaz szerelemről és annak rögös útjáról szól. Próbáltam értelmezni, tényleg – de egyelőre nem sikerült közelebb kerülnöm hozzá. Azt hiszem, ez az első olyan lapom, ami inkább csalódást okozott. Bár lehet, hogy csak idő kell hozzá… vagy egy nagyon jó magyarázat. 😅

Mindent összevetve viszont rengeteg szép és érdekes lapot, kedves üzenetet kaptam az elmúlt két hétben – és persze már most kíváncsian várom a következő meglepetéseket.

2026. március 29. - Heti három – úgy látszik, ez most a ritmus

 Mostanában feltűnt, hogy a képeslapok valahogy mindig hármasával érkeznek – ezen a héten sem volt ez másképp. Kezdem azt hinni, hogy ez lett az új „normális”, és őszintén szólva egyáltalán nem bánom. :)

Az első lap Hollandiából, Harkstedéből jött Siccótól, rajta egy klasszikus szélmalommal. Már önmagában is hangulatos, de engem most kivételesen a bélyeg fogott meg igazán: Ella Haasse néz vissza róla. Az Urug szerepel az1001 könyv között, szóval ez egy olyan apró, geek öröm volt, amit talán csak az ért, aki szeret olvasási listákat pipálgatni. Csak azt sajnálom, hogy nem kézzel írt üzenet volt rajta, hanem előre elkészített sablonszöveg. 

Aztán jött Arizona – mármint képeslapon keresztül. Michael küldte, aki (milyen meglepő és milyen jó!) szintén könyvmoly, ráadásul a történelmi regényekért is rajong. Valahogy mindig külön örülök, amikor ilyen „lelkitársakra” bukkanok Postcrossingon. A képeslapján egy igazi kaktuszerdő van, teljesen más világ, mint amihez itt hozzászoktam – jó érzés egy kicsit így utazni.

A harmadik lap Lengyelországból érkezett, Piotr-tól, aki Ustkában, a tenger mellett él. Egy homokos tengerapartot küldött, ami pont az a fajta kép, amit nézve az ember már fejben pakolja a bőröndöt. Rá is kerestem a városra, és hát… nem kellett sok, hogy felkerüljön a „egyszer ide el kell menni” listámra.

Három lap, három teljesen külön világ – és valahogy mégis pont ettől áll össze az egész egy nagyon jó hétté.

2026. március 20. - Három ország, három képeslap

 

A héten három képeslapot kaptam, három különböző országból.

2026. március 16. Németország

Az első lapot Bärbel küldte Brémából, és egy igazi kincs számomra: egy Harry Potter témájú képeslap, amelynek központi alakja a kedvenc karakterem, Perselus Piton. Mindig különösen örülök, amikor a küldők tényleg megnézik a profilomat, és megpróbálnak olyan lapot választani, ami illik az ízlésemhez. Ez most tökéletesen sikerült.

2026. március 16. - Finnország

A második képeslap Finnországból érkezett Annelitől. Nemrég meglátogatta Vincent van Gogh sírját Auvers-sur-Oise-ban, Franciaországban, és ennek apropóján küldött nekem egy van Goghos képeslapot. A képen a Gauguin széke című festmény reprodukciója látható – igazán különleges választás.

2026. március 20. - Litvánia

A mai lap Litvániából érkezett Andreastól: egy csodálatosan bájos tehén néz vissza róla. Amikor először megláttam, kicsit meglepődtem – egy tehén, most komolyan? De minél többet nézem, annál jobban megkedvelem. Valójában nagyon cuki. :D

Három ország, három teljesen különböző képeslap – pontosan ez az, amit annyira szeretek a Postcrossingban.

2026. március 13. - Németország

 

Két kedves képeslap Németországból

Ma két képeslapot kaptam, és mindkettő Németországból érkezett.

Az első lapot Lothar küldte Kerpenből, aki saját elmondása szerint egy 71 éves örökifjú. Nagyon kedves volt tőle, hogy megpróbált a profilomban szereplő kívánságok alapján lapot választani. Azt írta, először azt sem tudta, mi az a kapibara, de utánanézett, és nagyon megörült, amikor talált a gyűjteményében egy lapot két cuki „kapibarával”. Nem volt szívem elárulni neki, hogy a képeslapon valójában két nagyon édes prérikutya van. A szándék számít – és különben is imádom őket, annyira aranyosak.

A második képeslap Holgertől érkezett, aki egy Hildesheim közeli farmon él és tanárként dolgozik. Így talált nekem egy igazán hozzám illő lapot: egy könyves képeslapot egy nagyon érdekes idézettel. 

„Az olvasás az olvasó és az olvasott szöveg együttműködése.”

Azt is megírta, hogy a házuk már 174 éves, és hogy egyszer már jártak Miskolcon, ahol nagyon élvezték a Barlangfürdőt.

Ma igazán szép képeslapokat kaptam – és sikerült velük feldobniuk nemcsak a napomat, hanem az egész hetemet is.