Mostanában feltűnt, hogy a képeslapok valahogy mindig hármasával érkeznek – ezen a héten sem volt ez másképp. Kezdem azt hinni, hogy ez lett az új „normális”, és őszintén szólva egyáltalán nem bánom. :)
Az első lap Hollandiából, Harkstedéből jött Siccótól, rajta egy klasszikus szélmalommal. Már önmagában is hangulatos, de engem most kivételesen a bélyeg fogott meg igazán: Ella Haasse néz vissza róla. Az Urug szerepel az1001 könyv között, szóval ez egy olyan apró, geek öröm volt, amit talán csak az ért, aki szeret olvasási listákat pipálgatni. Csak azt sajnálom, hogy nem kézzel írt üzenet volt rajta, hanem előre elkészített sablonszöveg.
Aztán jött Arizona – mármint képeslapon keresztül. Michael küldte, aki (milyen meglepő és milyen jó!) szintén könyvmoly, ráadásul a történelmi regényekért is rajong. Valahogy mindig külön örülök, amikor ilyen „lelkitársakra” bukkanok Postcrossingon. A képeslapján egy igazi kaktuszerdő van, teljesen más világ, mint amihez itt hozzászoktam – jó érzés egy kicsit így utazni.
A harmadik lap Lengyelországból érkezett, Piotr-tól, aki Ustkában, a tenger mellett él. Egy homokos tengerapartot küldött, ami pont az a fajta kép, amit nézve az ember már fejben pakolja a bőröndöt. Rá is kerestem a városra, és hát… nem kellett sok, hogy felkerüljön a „egyszer ide el kell menni” listámra.
Három lap, három teljesen külön világ – és valahogy mégis pont ettől áll össze az egész egy nagyon jó hétté.







